Régi ízek egy bakonyi sváb falu, Németbánya konyháiból

A német nemzetiségi falvakban egyre-másra születnek egy-egy faluközösség gasztronómiáját bemutató ételgyűjtemények, szakácskönyvek. Ez adta az ötletet a Németbánya/Deutschhütten régi ízeit bemutató szakácskönyvhöz, hogy ez a kulturkincs, az ételek sváb nevével együtt megmaradjon az utókornak.

Az őshazából hozott étkezési szokások az idők folyamán változtak, a német és a magyar konyha ízei az évszázadok alatt egybeolvadtak. A németség régebbi étkezési szokásait az egyszerűség, egyoldalúság és a takarékosság jellemezte.

Legfontosabb alapanyagaik a liszt, a bab, a káposzta, a krumpli és a tej voltak. Búzát, kukoricát termeltek, a lisztet a tapolcafői vagy a jákói malomban őrlették, a takarmánytökből nyert tökmagot szárítás után a jákói Scheller olajütőben sajtoltatták. Állatokat és aprójószágot tartottak, a disznó húsát füstölve tartósították.

A hét egyes napjain általában ugyanazokat az ételeket főzték: volt tésztanap, káposztanap, babnap, krumplinap, és húsnap. A hússal nagyon takarékoskodtak, ezért csak nagyritkán, vasár,- és ünnepnapokon került az asztalra.

A szakácskönyv összeállításához nagy segítséget kaptunk a 92 éves Somkuti Andrásnétól, aki élénken emlékezett rá, hogyan is főztek régen. Kungl Ignácné a kelt tészták és sütik elkészítésében segédkezett, az ételek elkészítésére, azok megfőzésére, fotózására a könyv összeállítója Kiss Albertné vállalkozott.

A Pápai Jókai Mór Könyvtár igazgatójától ígéretet kaptunk a könyv több száz példányban történő megjelentetésére, kiadására.

Németbánya értéktárába 2020. április 28-án került.

A dokumentációt készítette Kiss Albertné

N É M E T B Á N Y A  … a z   é r t é k ő r z ő   t e l e p ü l é s