Kis falunk nagy kincsei – A TÉB bemutatkozása

„Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői”
/Egry József, a Balaton festője/

Kis falunk nagy kincsei

Minden településnek vannak értékei, de ennél is fontosabb az, hogy ezeket az értékeket számba vegyük, gondoskodjunk fennmaradásukról és megismertessük a jövő nemzedékével. Hazánk parlamentje ezért fogadta el a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2012-ben. Eszerint értéknek minősül minden, amit egy közösség annak tart: a közelmúlt során felhalmozott minden szellemi, természeti érték és épített örökség. A nemzeti érték csúcsán a hungarikumok állnak. A Magyar Nemzeti Értékek Piramisának középszintjét a megyei értéktár adja.
Németbánya értéktára 2015 májusában alakult meg 11 fővel. A képviselő testület egyhangú szavazattal engem választott meg az értéktár elnökévé. Bár a létszám a felére csökkent, de a bizottság lelkes értékőr munkájának köszönhetően 2 év alatt 17 javaslat került a települési értéktárba. A dokumentumok elbírálásában minden alkalommal szakmai segítséget nyújtott Mihalcsik Márta, az NMI szakreferense.
A bizottság 2016.márciusi ülésén öt érték került Németbánya kincsei közé. Kötelességünknek éreztük az elpusztított szomszéd falu Iharkút emlékének megőrzését, ezért sok képpel illusztrálva nem csak saját értéktárunk része lett, hanem tovább küldtük a Veszprém Megyei Értéktárba is. A megye méltányolta az iharkútiak megható szülőföld iránti ragaszkodását, ill. a mi kiváló munkánkat és ma már Iharkút a megye értékei közé tartozik. Hasonlóan büszkék vagyunk Nagy Sándor képzőművészre is, aki községünkben született 1868-ban. Veszprémben ő tervezte a Petőfi Színház üvegablakát, ő festette a falán látható freskót. Életműve olyan jelentős hogy javaslatunkat befogadta a Veszprém Városi Értéktár is, mely tovább küldte a Nemzeti Értéktárba. Országosan is egyedülálló kincs áll az egykori Straub kocsma udvarán, egy Zuhatagkút. A múlt század elején fúrt különleges kút elég rossz, de nem javíthatatlan állapotú. Szakértők szerint olyan jelentős lelet hogy helyi védelmet érdemelne. Falunk emblematikus épülete a jövőre 20 éves Szent Márton Kápolna,- mely a kiűzött németek emlékére épült hatalmas közösségi összefogással. Szintén az értéktárunk része az 1984-ben Ilon Gábor régész által feltárt Késő bronzkori halomsírok is.
2016 októberében ismét 7 értékkel szaporodott kincsestárunk. Bevontuk a Dr. Hudi József által 2003-ban, a falu 250 éves évfordulója tiszteletére kiadott Falumonográfiát, valamint ennek mini változatát, az egykor kitelepített Wenzel Imrének Emlékeim-Németbánya c. könyvecskéjét magyar fordítással. Bekerült az általam összeállított 450 oldalas Németbánya-Képeskönyv, és a 22 éven át vezetett Falukrónika is. A faluház tárlójában összegyűjtött Néprajzi kiállítás is értéktárunk része, valamint a 2004-ben felavatott Emléksírkert, meg az Erdei Fürdő.
Ez év februárjában az épített örökségünk szakterületi kategóriájába tartozó épületekkel, szakrális emlékművekkel bővült az értéktár. Így az Út menti keresztek és az Erdei keresztek, megörökítve azokat a tragikus eseményeket, amelyek miatt azokat emeltették. Gazdag fotóanyaggal dokumentáltuk a Bakonyi német népi építészet remekeit, a házakat, pajtákat, kutakat, kerítéseket. Németbánya Két patinás kocsmája is a település történetének fontos része. A legtöbb munkát igénylő dokumentáció a mintegy 10 gigányi Digitális kép és videótár. Ebben archív és mai képek sorjáznak a nép régi életéről és a mai eseményekről. Ennek részét képezi az idős emberekkel készített videóinterjú-sorozat, melyeket mielőbb szeretnénk a község lakóival is megismertetni.
Az értékmentő munka ezzel persze nem ért véget, folyamatosan dolgozunk értéktárunk gyarapításán. Ebbe az értékőrző munkába bárki bekapcsolódhat, javaslatot tehet egy-egy érték megmentésére, archiválására, dokumentálására.

Kiss Albertné
az értéktár bizottság elnöke